2014. január 9., csütörtök

A jóga elfeledett részei II.

2013. október 29. 08:26

Előző cikkünkben azt vizsgáltuk, hogy a Pratjahara segítségével miként fejleszthető a befelé irányuló érzékelés és koncentráció. Ez a gyakorlat a jógában nem öncélú, hanem egy nagyon finom és évezredek alatt csiszolódó rendszer része.

A tudatosodás további fejlődésére kész útkereső vagy jógi már képes megtanulni a Figyelem és a Szándék tudatos irányítását, melynek a neve a jógában: Dharana. Ennek tükrében a Figyelem és Szándék irányításának a mesterévé válhat bárki. S miért is érdemes elsajátítani? Mert a modern szóhasználattal Tudatos teremtésnek, vagy Vonzás törvényének nevezett folyamat kulcsa pedig éppen ebben rejlik.

Napjainkban a nyugati tudomány is felismerte, amit a jógik évezredek óta tudnak és használnak. Nevezetesen, hogy az anyagi világ mögött egy végtelenül telített energia és információs tenger „hullámzik”. Minden anyagi forma és fizikai tapasztalat ebből születik és ebben tűnik el.  Természetesen ennek a tudásnak a továbbadása a jógát körülölelő kultúrának megfelelő nyelven történt.  Az ősi időkben Brahmannak nevezték, ma Isteni Mátrixnak hívják, akkor „Akasha”-ról ma Kvantummezőről beszélnek. Ezek azonban csak jelzések, melyek rámutatnak a Valóság egy mélyebb dimenziójára. Koronként másként nevezik a „megnevezhetetlent”. A jógában azonban ennek megismerése nem csak egy üres frázis volt, hanem egy nagyon jól strukturált és komplex világképen alapuló tapasztalat eredménye.


A nyugati tudomány – furcsa módon -  az anyag keletkezését vizsgálva jutott el a Figyelem fontosságának felismeréséhez. A döntő kérdés az volt, mi az a hatóerő, ami a nem anyagi kvantumlehetőségeket anyagi megjelenéshez segíti. A tudomány egyik lehetséges válasza a tudatos figyelem energiája volt, amely tökéletes összhangot mutat az ősi jógairányzatok bölcsességével.
A kvantumfizikai és neurológiai kísérletek azt sugallják, hogy maga a megfigyelő létezése, és a megfigyelés (az érzékelés) ténye kikerülhetetlenül összekapcsolódik a kvantummezővel. Az emberi idegrendszer, és az azon keresztül megjelenő elme hatóereje az, ami a kvantummezőben potenciális létező lehetőséget aktuális fizikai és szellemi szinten megjelenő „tapasztalattá-eseménnyé-valósággá”  teszi.

Tehát az érzékelés nem passzív folyamat, hanem sokkal inkább aktív képalkotás. Az érzékelés és az értelmezés folyamata révén minden emberi lény, így Te is, létrehozza a saját modelljét, azaz valóságát ( életkörülményeit ) a végtelen lehetőséget tartalmazó mezőből. Természetesen maga a tudatosság mélysége határozza meg az érzékelés sávszélességét. Ehhez tudatosítani kell az identitás, az érzékelés a valóság összefüggéseit, kölcsönös egymásrautaltságát.  Azt, hogy „ki is vagy valójában”, vagyis mi az identitásod alapja. A testi formád? A személyiséged? Az ahhoz tartozó érzésvilágod? Vagy talán ezeken a rétegeken túl, valami sokkal mélyebb valami, amit a jóga Atman (Önvaló) néven ismer?  Ehhez az Önvizsgálathoz, Önmegismeréshez ad hatalmas segítséget a jóga gyakorlása, hiszen ez a folyamat hatalmas kitartást, harmóniát és energiát igényel. Aki nem készült fel erre, annak kevés esélye van az intellektuális értelmezés szűkös határain túllépni. Természetesen a jóga csak egy eszköz, s nem is az egyetlen. Minden gyakorlati szellemi útnak (szufizmus, zen, sámánizmus, stb.) megvannak a maga jól kidolgozott eszközei ehhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése